Létbizonytalanságukon szeretne változtatni a gyászoló család, a továbblépéshez nem áll rendelkezésre a szükséges forrás, hogy álmuk valóra válhasson


Mónika (39) és élettársa Pali, valamint a családban nevelkedő két leánygyermek Pest vármegyében, nem messze a fővárostól él egy szívességből, átmenetileg kölcsönadott albérletben. A házat a tulajdonosa értékesíteni szeretné, ezért lakhatásuk csak ideig-óráig megoldott.

Korábban Mónika szüleinél élt a többgenerációs család, de ez az életforma sajnos nem volt tovább tartható. A család motorja, Mónika édesanyja és unokái legfőbb támasza hosszú betegséget követően elhunyt. Ezt mentálisan az egész család nagyon megszenvedte, Mónika idegösszeomlással kórházban is volt. A nagypapa a gyászát agresszión keresztül vezette le, mindennaposak voltak a szóváltások, veszekedések, így a költözés mellett döntöttek. Mivel nincs megtakarításuk, egyelőre ezt az átmeneti megoldást találták, ami sajnos nem oldja meg a lakhatásukat hosszú távon.

A család rendkívül kevés bevételből gazdálkodik. Pali a fix kenyérkereső, kukásautón dolgozik rakodóként. Keresete 300 ezer Ft, de sajnos korábbi tartozásból eredően ennek 50%-át levonják tőle. Mónika 2025. októberig közfoglalkoztatott volt az önkormányzatnál, azóta nincs munkája. Takarítást szokott vállalni magánházaknál, ebből tudna többet is vállalni, de elmondása szerint (roma) származása miatt elég sok előítélettel kell szembenéznie, nem szívesen bízzák meg. A családi kasszába az aktív korúak ellátása (22 ezer Ft) és a családi pótlék (24400 Ft) kerül még Pali fizetésén felül. A jelenlegi albérletet 60 ezer Ft + rezsiért tudják igénybe venni, emellett még egy tetemes telefontartozást is törleszteniük kell, bérletekre, számlákra további 30 ezer Ft-ot fizetnek ki.

Mónika nagyon szeretné képezni magát, hogy jobb lehetőségei legyenek a munkaerő-piacon. Nagyon szívesen lenne bölcsődében vagy óvodában dajka. A képzés költségeit egyelőre nem tudja előteremteni, nagyon örülne, ha találna támogatott képzést, amire azonnal jelentkezne. A másik ötlete viszont már szárba is szökkent: jelentkezett a Honvédség kötelékébe, mint tartalékos állományú katona. Az erre való kiképzés februárban kezdődik majd meg és várhatóan 50 ezer Ft-tal gyarapítja a családi kasszát.

Mónika nagylánya, Évi 19 éves, még iskolába jár. Nagy szüksége lenne a tanulmányaihoz egy tabletre vagy laptopra. Ruhamérete női XS-es. Lába 38-39-es. Vágyik a korosztályának megfelelő ruhaneműkre, farmernadrágra, kiegészítőkre. A Palival közös gyermek, Zoé 5 éves, óvodás. Neki nagyon erős szemüveget kell viselnie (+6 +7 dioptria), amit a család nem vagy csak óriási lemondások árán tud kifizetni, nagyságrendileg 80-130 ezer Ft között szokott mozogni a speciális szemüveg ára. Hamarosan műteni kell a szemet, ehhez is szükségük lenne állami támogatásra, magánúton lehetetlen megoldaniuk ezt a problémát. Zoé gyorsan nő, szüksége lenne 116-122-es ruhákra és 27-28-as lábbelikre. Szabadidejében kreatív dolgokat készít, szívesen színez.

Amivel támogathatod a családot: tartós élelmiszerben folyamatos a hiány, zöldség és gyümölcs alig kerül az asztalra, tisztítószerek, pénzadomány: a lakásgond megoldására, tartozások törlesztésére (közvetlenül bankszámlára is tudnak fogadni)
Szülők ruhaméretei:
Mónika női M-es méretű fekete kabátot szeretne. Cipői sem nagyon vannak: 36-os 37-es a lába
Pali XXL-es méretű melegítő nadrágoknak örülne és 42-es méretű lábbeliknek

A család életében a valódi újrakezdés lehetőségét az tudná jelenteni, ha elköltözhetnének és végre gyökeret verhetne a lábuk egy „saját” otthonban, ha az albérlet is. Mindennek szívből örülnek. Az édesanya hajlandó és képes tanulni, fejlődni, hogy jobb lehetőségeik legyenek a maguk és gyermekeik számára.

Scroll to Top