Az Új Egyensúlyhoz szervesen kapcsolódó Segítek egy Családot fotópályázat keretében rengeteg inspiráló fotó érkezett. Mélyinterjú formájában bemutattuk az első helyezettet, Kővári Rudolfot, illetve az ezüstérmest, M. Nagy Lászlót, valamint – rövid portré formájában – a harmadik helyezett Csillag Zsuzsannát is. Most további résztvevőket hoztunk nektek, inspiráló fotókkal.
Balázskovics Melinda
„A fotózást a kisfiam születése után kezdtem 2013-ban. A férjemtől kaptam egy Pentax gépet, hogy éles képeink is legyenek a szélvész gyerkőcről. Azóta is hobbiból fotózom, legtöbbször mobiltelefonnal, mert az mindig kéznél van. Leginkább az életképeket és a természetfotózást szeretem, de néhány ismerősöm már felkért egy-egy alkalmi fotózására is. Mindig nagy öröm otthon este átválogatni az aznapi események spontán képeit, látni a gyermek szemében a rácsodálkozást a körülöttük lévő világra egy-egy kirándulás alkalmával, vagy a játékban önfeledten résztvevő szülők őszinte mosolyát. Bármit lefotózok, amiben látok valamit, legyen az egy romos épület, élőlény, szivárvány a falu felett vagy egy cipőtisztító a világ másik felén. Éppen ezért volt nagyon nehéz erre a pályázatra is leválogatni a képeket a több ezer közül, s nagy öröm volt olvasni a levelet, hogy valamelyikkel sikerült örömet okoznom és elnyerni a tetszéseteket. Még egyszer nagyon köszönöm!” – mondja magáról Melinda.
Kőszegi Dániel
„Kőszegi Dániel, hobbifotós vagyok. 2019 őszén kezdtem el tudatosan fényképezni, tanulni. A természet a nagy szerelem számomra, amikor csak tehetem, járom az ismerős és ismeretlen tájakat. Az állatok, állatfotók a kedvenceim, ezen kívül szeretek városokat, épületeket is fényképezni. Kint lenni az anyatermészetben számomra egyenlő a szabadsággal, ilyenkor teljesen eggyé válok vele, emellett megtanít az alázatra, értékelni minden apróságot. Kár hogy így pusztítjuk. 🙁 Fotós oldalam címe: https://www.facebook.com/KDMPhtgrphy” – így Dániel.
Kasza Zoltán
„Nagyon köszönöm, hogy részt vehettem a megmérettetésben és az „adásban”! Egy kép többet mond ezer szónál és igenis világgá kell küldeni a látványt! Szeretem ezt a világot, melyet mások számára is élménnyé kívánok formálni, mikor elkövetkezik a Nagy Napjuk! A pár napos ÉLET élményektől kezdve két szerelmes ember közös jövőjének megalapozásán át a korábbi és későbbi jelentőségteljesebb eseményekig bezárólag. A felvételek üzenete nem mérhető vagy nem szabad anyagiakban mérni. A cél ott lenni és pillanatba zárni a látványt!
A képekben gondolkodás talentuma egy felsőbb hatalom ajándéka, én Őt Istennek hívom! S ha ezt kaptuk, ezt is adjuk mert ez a feladatunk! A képekben gondolkodás talentuma egy felsőbb hatalom ajándéka.
Hogy mikor kell pontosan elkattintani, azt csak a Jóisten tudja” – ez Zoltán hitvallása, akinek pályázó képsorozata a beregszászi (Ukrajna) cigánytáborban készült (ők nem romának vagy beásnak vallják maguk, hanem cigánynak akik a magyar nyelvet beszélik), mely egy önálló fotósorozata része.
https://www.facebook.com/ZedkrisPhotovision
Kasznár Katalin
„Hivatásom a fotózás, felvételeimmel a valóságot próbálom lencsevégre kapni, még ha az nem is örömteljes pillanat. Hiszek abban, hogy mindenki életében van mit megörökíteni. A fotózással érzéseket, élményeket és emlékeket szeretnék közvetíteni, amiben mások is láthatnak akár személyes történeteket. Számomra fontos egy kép mögöttes tartalma, az elgondolkodtatás, és a figyelemfelkeltés” – mondja Katalin.
Ledényi-Kovács Viktória
„A fényképezés iránti szerelmem gyermekkoromban kezdődött, nagypapám inspirációja által, aki lelkes amatőr fényképész volt. Sokat beszélt nekem a jó fényképről, és időnként meglepett egy-egy az analóg fényképezéshez kapcsolódó tárgyal. Néhány év szünet után gyermekeim születésekor újra fellángolt bennem ez az érzés és elkezdtem képezni magam. A Fotósképző amatőr fotográfus és fotográfus plusz képzése után, a Fotóbetyár képzés haladó tanfolyamát végeztem el. Részt vettem vaku, portré, workshopokon, köztük Veronika Marques portré -fine art, kültéri, újszülött- képzésén. Végül 2020 decemberében fotográfus végzettséget szereztem Okj képzésen.”
„A fényképezést számomra az önkifejezést és önmegvalósít jelenti. Ahogy Bresson neves fotográfus mondta: “A fényképezés az élet egyik formája”. Lelkes amatőr vagyok, aki szeretne minél többet elsajátítani ebben a szakmában. Szívesen tanulmányozom a fotótörténetet szélesítve ezzel is látásmódomat. Kedvenceim a portré készítés, a természet fotózás és a street fotózás. Kihívás számomra egy- egy pályázatra készíteni képeket, megmérettetni magam, és ezáltal is fejlődni. Lóránt István híres fényképészünk szavai számomra is iránymutatóak: “Az emberek legyenek olyanok a fotókon, amilyenek a valóságban, ne olyanok amilyeneknek látszani szeretnének. A mindennapokat kell valósághűen ábrázolni.”.”
Németh Lajos
„A képeket, amelyeket kiválasztottak a „Segítek egy családot” projekt fő vezérelve, az anyai gondoskodás megjelenítése ihlette, a játékos, védelmező szeretet. Ezek az asszociatív fotók, hangulat ábrázoló alkotások, amelyek általában is jellemzik vizuális munkáimat, hiszen ahogy Reviczky Gyula írta, „a világ csak hangulat”.
Szeretem, ha egy kép egyszerű, mégis összetett érzéseket ábrázol. Stílusjegyem egyelőre nincs, de jellemző, hogy keresem a kora reggeli és a késő délutáni fényeket, amikor az egyszerű, hétköznapi jelenetek, jelenségek a hosszabb árnyékoktól, a lágyabb fényektől és a gazdagabb tónusoktól szinte földöntúlivá válnak.”
Szabó Orsolya
„Szabó Orsolya vagyok, Budapesten élek, és két kisfiú anyukája vagyok.
A képalkotás az életem része, amióta csak ceruzát tudok fogni a kezembe és a fotográfia iránti szenvedélyem is majd két évtizede töretlen. Örömmel tölt el, hogy ezúttal a képeimmel egy ilyen nemes kezdeményezést támogathatok” – vallja Orsi, akinek képeit a www.orsolyaoszabo.com oldalon nézhetitek meg.
Ditrich Panka – különdíjas
„Gyermekkoromban nevelőotthonban nőttem fel, ezért motivált, hogy egy képpel adhatok magamból valamit másoknak. Régóta szeretek fotózni, de igazából csak pár éve van rá időm. Telefonnal örökítem meg azt, ami tetszik, aztán a szerkesztőben próbálom a saját érzésvilágomnak megfelelően alakítani a képet” – vall magáról Panka.
„A képen az én 4 éves kisunokám kezének az árnyéka van. Tagja lettem nem régen az interneten a Te is lehetsz fotós Klubnak. Az „árnyék” téma feladatára ezt alkottam. Amikor olvastam, hogy egy képpel is segíthetek, egyből bevillant ez a fotóm, ezért beküldtem. Kívánom, hogy a jószándék, ami vezérel, az mindig maradjon veled, és a többiekkel is, akik segítenek! Ritka kincs ez manapság!” – üzeni Somának és a Segítek egy Családot csapatának.
A cikk az Új Egyensúly oldalán jelent meg 2021. április 20-án.
Share on facebook
Megosztás